Rémálommá vált a hétfő a biztosítóknak: itt vannak a számok

Szerda reggelig több mint 580 meteorológiai kárbejelentés érkezett az Aegonhoz a hétfői országos vihart követően. Az ügyfelek által becsült kárösszeg közel 93 millió forint, az átlagkár 159 ezer forint. A legtöbb bejelentés Budapestről és Siófokról érkezett. Ugyanezen esemény miatt 200 kárbejelentés érkezett a K&H Biztosítóhoz, azonban náluk a károk átlagértéke csak az 50 ezer forintot haladta meg.

A heves esőzéssel érkező viharos időjárás országszerte jelentős károkat okozott. A K&H Biztosító összegzése szerint kedd reggel óta 207 kárbejelentés érkezett a társasághoz. A károk becsült értéke összesen 10,3 millió forint, így az egy káreseményre jutó átlagos kár értéke több mint 50 ezer forint.

A K&H Biztosító adatai szerint 2017-ben eddig a viharokhoz, nagy esőzésekhez kapcsolódóan a lakás- és vagyonbiztosításokhoz köthetően összesen közel 4000 kárbejelentés érkezett, ezen belül a lakásbiztosításoknál átlagosan 47 ezer forint volt a tényleges károk értéke. A leggyakoribb káreset idén az eddigi tapasztalatok szerint a viharkár volt.

Az Aegon Magyarország adatai szerint elsősorban a fővárosban és a Balaton környékén okozott nagy károkat a hétfő éjszakai vihar. A legtöbb bejelentés Budapestről (118 db) és Siófokról (74 db) érkezett a biztosítóhoz. Szerda reggelig összesen több mint 580 meteorológiai kárt jelentettek az ügyfelek, de a biztosító szakemberei számítanak rá, hogy ez a szám emelkedni fog. A károk többsége viharkár (283 db), de sok a jégverés (96 db) és a felhőszakadás (70 db) miatti bejelentés is.

Az ügyfelek által becsült kárösszeg közel 93 millió forint, az átlagkár 159 ezer forint.

A napokban további viharok várhatók, ezért az Aegon szakemberei azt javasolják, mindenki figyelje az időjárásjelentést, valamint a katasztrófavédelem, a meteorológiai szolgálat és a helyi önkormányzat oldalait, hiszen ott a legfontosabb híreket és tanácsokat gyűjtik össze a hivatalos szervek.

Forrás: www.penzcentrum.hu

Biztosítás fajta: 

  • Lakásbiztosítás
  • Kárrendezés
Miért nem lehetséges a magyar biztosítóknál az aktív kárrendezés?
2017 július 21.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Kötelező biztosítás, Casco biztosítás

Miért nem lehetséges a magyar biztosítóknál az aktív kárrendezés?

A tavalyi évben ismét nyereséges lett a kgfb-piac Magyarországon. Ugyanakkor a kárrendezéssel kapcsolatban sok esetben a károsult, a járműjavítók és a biztosító érdekei még mindig nem minden esetben egyeznek. De merre tart most a piac? Mi alapján választ az autós? Hogy működik a biztosítók és a szervizek viszonya? Milyen lehetőségei vannak az ügyfeleknek a javításra, és mit tehet a biztosító, ha szerinte túlszámlázás történt? Ezekről is kérdeztük Szombat Tamást, a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) Gépjárműbiztosítási tagozatának elnökét.

Bár a korábbi években nem volt sikeres, 2016-ban újra nyereséges lett Magyarországon a kgfb termék. Mi ennek az oka?

Ez a változás alapvetően annak köszönhető, hogy minden piaci szereplő áremelést hajtott végre. Úgy is nézhetjük, hogy a piac korábban veszteséges volt, és ezt nem tolta tovább, hanem kiigazította.
Jelenleg azt tapasztaljuk, hogy van egy erőteljes általános bérnyomás. A bérek gyakorlatilag minden szektorban emelkednek, ezt mi is erőteljesen éreztük a javítói óradíjakon keresztül - amelyeknek az emelkedése a kárrendezésekben továbbgyűrűzik. Az óradíjak átlagban majdnem 10 százalékkal emelkedtek. De az alkatrészárakban is van egy emelkedő tendencia.
A közlekedési szokásokban pedig az tapasztalható, hogy az emberek többet autóznak, így nagyobb az esélye annak, hogy balesetet okozzanak, vagy szenvedjenek. Sajnos megállt a korábbi kedvező, csökkenő trend a súlyos, halálos sérüléseket tekintve.

De ha már nem az ár az egyedüli döntő tényező, mi alapján választanak az autósok? Eljött az az idő, amikor a biztosító neve is nyom a latban?

Az elmúlt években több jele is volt annak, hogy itt is számít a megbízhatóság. Ahogy a javításoknál is azt vesszük észre, hogy az ismertség, a szerviz megbízhatósága számít, ugyanez elmondható a biztosításoknál is. Voltak rossz tapasztalatok, a csődök miatt fedezet nélkül maradt ügyfelek kárait a közös szövetségi alapból a MABISZ-nak kellett rendeznie.
Ugyanakkor még mindig azt látjuk, hogy talán a kgfb-nél figyelik legkevésbé az ügyfelek a márkákat, itt a díj fontosabb, hiszen mindenki majdhogynem adóként tekint rá - de azért, mint azt a biztosítói szövetség idei közvélemény kutatásában is tapasztaltuk, a szolgáltató megbízhatósága már az első helyre került.
Akinek volt rossz tapasztalata akár kárügyintézésben, akár ügyviteli dologban - például nem kapta meg a csekkjét, vagy nem kapott figyelmeztetést, hogy díjhátralékba került - az adandó alkalommal könnyen vált olyan biztosítóra, amelyiknek az a híre, hogy gyorsabb és pontosabb ügyvitellel rendelkezik, stb.

Az elmúlt időszakban sok hír látott napvilágot arról, hogy nem zökkenőmentes az együttműködés a biztosítók és a szervizek között. Felmérések szerint bizonyos szervizek többet számláznak, ha a biztosító által fizetett javításról van szó. Mit tapasztalnak ezzel kapcsolatban?

Kétségtelen, hogy a szervizek is erőteljesen versenyeznek egymással, a betérő ügyfeleket meg akarják fogni, különböző kedvezményeket tudnak adni. Azonban amikor a biztosítóval számolnak el, mindig a kalkulációból indulnak ki, tekintet nélkül arra, hogy az alkatrészek között is lehetnek akciós árkülönbségek.
Kiindulhatunk abból is, hogy Magyarországon 14 év az autók átlagéletkora. Nem biztos, hogy a javításokat mindig eredeti gyári alkatrésszel illetve új karosszéria elemekkel kell megvalósítani. Az új alkatrészt a biztosító esetleg avultatni fogja, és az ügyfélnek így már nem éri meg a javíttatás, miközben egy utángyártott alkatrész, egy jó minőségű bontott karosszéria-elem tökéletesen megfelel egy 12 éves autóba.

Ez egyébként külföldön is bevett gyakorlat?

Kelet-Európában mindenképpen ismert gyakorlat, miként a legtöbb nyugat-európai országban is, hiszen - a közhiedelemmel ellentétben - ott sem mindig olyan fiatal a gépjárműpark. Gondolta volna, hogy Svájcban például tizenkilenc év az átlagéletkor?

Kétfajta kárrendezési eljárásról beszélhetünk a gyakorlatban: az egyezségi, illetve a számlás kárrendezésről?

Igen. A törvény azt mondja ki, hogy a biztosító kártalanítja az ügyfelet, a káridőponti értékhez viszonyított veszteségét téríti meg. De ez nem kötelezi az autóst arra, hogy meg is csináltassa a járművet, a pénzt tehát bármi másra is elköltheti. Ilyenkor a rendelkezésre álló dokumentumok, kárfelvételi jegyzőkönyv, szemle alapján a biztosító megállapít egy kárösszeget, és ezt felajánlja az ügyfélnek, aki, ha azt elfogadja, egyezséggel zárul a káresemény.
Ehhez képest az ún. számlás javításnál az ügyfél azt mondja, hogy elviszem egy általam megbízott szervizbe, és a szerviz jár el a biztosítónál. Ilyenkor a biztosítónak fogja leszámlázni a javító a kalkulációban jóváhagyott alkatrészeket a saját rezsióradíjával.

Mit tehet a biztosító, ha szerinte túlszámlázás történt?

Beépített szemlének hívják, amikor megtörtént a javítás, és ellenőrizzük, hogy valóban a számlán szereplő tételek kerültek be, és ezzel egyre gyakrabban találkozunk.
Tegyük hozzá: a legtöbb esetben nem a biztosítót fogja leginkább a kár érni, sokkal inkább az autóst. Ha a szerviz egy 12-14 éves autónál új alkatrészeket szerepeltet a számlán, akkor mi ott avultatást végzünk el. Lehet, hogy az ügyfélnek egy 13 éves autó esetében végül több százezer forintot kell ráfizetnie a javíttatásra, mert a szerviz új alkatrészeket használt fel. Ezért szoktuk felkínálni a károsultnak az egyezségi kárrendezést.
Tehát nézzen körbe, és ha tud egy szervizt, ahol megcsinálják ennyiért, akkor csináltassa meg. Ha nem, akkor az árajánlatát kérje számlásra, és ez alapján fogunk elszámolni.
Az új autók esetében a probléma marginális, a kártérítés fedezi a javíttatást. De az idősebb autóknál nem mindegy, hogy hol javíttatják. Vannak olyan kisebb szervizek, ahol nem valamely márka által előírt, óriási szalont kell működtetni, aminek a költségei megjelennek a munkadíjakban is. Ezért lehetnek ilyen hatalmas eltérések a szervizek munkadíjaiban is.
Ráadásul amennyiben a nem márkaszervizek utángyártott alkatrészekkel dolgoznak, ebből semmilyen bajuk nem származik. A márkaszervizeknek viszont van egy kötelezettségük a gyártó felé, hogy mennyi gyári alkatrészt kell eladniuk, így alapesetben nem a lényegesen, akár 50-60 százalékkal olcsóbb utángyártottakat fogják beépíteni. Egy idősebb autó karosszéria-sérülése esetében pedig tökéletesen megfelelhet a bontott alkatrész is. Vannak nagyon jó szervizek, amelyek együttműködnek az ügyféllel, és ezt elmagyarázzák neki, és vannak olyan biztosítók, amelyek ugyancsak erre bátorítják az ügyfeleket.

Mivel egyre idősebb a hazai autópark, egyelőre nem valószínű, hogy ez a helyzet megváltozik?

Inkább azt mondanám, hogy egyre okosabbak az emberek, egyre inkább tájékozódnak. Azt tapasztalom, hogy egyre több az egyezségi kárrendezés, a szándék is növekszik arra, hogy megállapodjunk. Egyre több az olyan szerviz is, amelyik tud nagyon jó ajánlatot tenni. Ha egy tízéves autónak pedig nincs cascója, és saját hibás a kár, ott végképp érdemes egy utángyártott alkatrésszel, bontott karosszéria-elemekkel dolgozó szervizt keresni.

Más országokban, például Nyugat-Európában azért nem jelentkezik ez a probléma, mert valamilyen más megoldást használnak, mint például a direkt, avagy aktív kárrendezés?

Ez nem ezzel van összefüggésben, hanem azzal, hogy ott a díj a magyar 4-5-szöröse, amiből fedezni lehet a magasabb javítási határt is. De persze az sem mellékes, hogy például Németországban néhány évvel alacsonyabb, 9,5 év a gépjárműpark átlagéletkora, és gyakoribb az, hogy három évenként lecserélik az autót. Ezekben az autókban pedig jellemzően csak a kopó-forgó alkatrészeket lehet avultatni, és a károk zöme inkább karosszériaelemeket érint, amelyekkel 1-3 év normál használat mellett általában semmi nem történik egy német garázsban. Egészen más a helyzet és más a probléma akkor, amikor a kereskedők egy 14 éves autóba akarják eladni az új alkatrészeiket. Nem megalapozott érv az sem, hogy az egyezségi kárrendezés a feketegazdaságot erősíti.
Magyarországon a kormány részéről egyértelműek az intézkedések: vissza akarják szorítani a feketegazdaságot, a sufnituningot, a számlaadás elmulasztását. Az online pénztárgépek megjelenésével ezeknek az ideje lejárt. Az ügyfélnek is érdeke, hogy kapjon számlát a javíttatásról, hiszen ha bármi garanciális probléma történik, akkor tudja mondani, hogy ezt kicserélték, itt a számla róla.

Sokat hallani az úgynevezett aktív kárrendezésről: mi ennek a lényege, hogy működik a gyakorlatban?

Európa néhány országában működik ez a típusú kárrendezés, amikor a károsult biztosítója téríti meg a kárt és elszámol a károkozó biztosítójával. Ezekben az országokban ezt a törvény megengedi, és a biztosítók egymás között egyértelműen szabályozzák a folyamatot.
A magyar piacon is volt kezdeményezés erre, de miután a végső kár viselőjének a joga megállapítani azt, hogy milyen típusú baleset történt, és hogy ki a felelős a kárért, így a felelősséget neki kell elismernie, és azt mondani, hogy belép a biztosítottja helyére.
Innentől kezdve az aktív kárrendezésnek a magyar jogi környezetben abszolút nincs tiszta helyzete a kötelező felelősségbiztosítás piacán.
Tegyük hozzá, hogy azokban az országokban, ahol van direkt kárrendezés, ott a kötelező gépjármű-biztosítási díjak jóval magasabbak, mint Magyarországon.

Vannak olyan vélemények, hogy a biztosítók túl könnyen nyilvánítják gazdasági totálkárosnak az autókat. De mi áll ennek a hátterében? Valóban egyszerűbb ezzel a biztosító dolga?

Ez akkor fordul elő, ha a javíttatás költsége- a roncs értéket is figyelembe véve - meghaladja az autó balesetkori forgalmi értékét. A biztosító pedig csak eddig az összeghatárig tudja állni a kártérítést. Könnyű például belátni, hogy ha elviszem egy márkaszervizbe a súlyosan sérült, 10 éves autómat, és ott új alkatrészeket építenének be 15-20 ezer forintos rezsióradíjakkal, annak költségét a biztosító csak a jelenleginél sokkal magasabb kgfb-díjak mellett tudná vállalni. De még így sem működne a dolog, hiszen ilyen esetben a megjavított gépkocsim értéke magasabb lenne, mint a baleset pillanatában volt, a káron gazdagodást pedig nem engedi a Ptk. sem.
Gazdasági totálkár esetén az ügyfél mérlegelhet. A kártérítésből vehet a baleset előtti állapotú autójához hasonlót, vagy megpróbálhatja egy olcsóbb szervizben forgalomképes, biztonságos műszaki állapotba hozni a gépkocsiját.

A szervizeknél komoly munkaerőhiány alakult ki az elmúlt években, sok szakember ment külföldre dolgozni. A biztosítók érzékelik ezt?

Mi leginkább az elszámolásokon, a javíttatás minőségén tudjuk leszűrni, hogy milyen a munka. Inkább ezeken látjuk, hogy sokszor nem megfelelően képzett munkaerőt alkalmaznak, lelassulnak a folyamatok, nem az elvárt minőségben történnek meg a javítások. A lassulás az, ami elsődlegesen tetten érhető - ez majdnem minden területen így van.

Forrás: www.portfolio.hu

Ezeket fizeti az utasbiztosítás helyettünk
2017 július 20.
Kategória:
Utasbiztosítás

Ezeket fizeti az utasbiztosítás helyettünk

A magyarok 2016-ban többnapos külföldi utazásaik alkalmával összesen mintegy 602 milliárd forintot költöttek 42,8 millió nap alatt, azaz külföldi útjaink során naponta és fejenként átlagosan 14 068 forintot adtunk ki a szállásra, a múzeumi belépőkre, az ajándékokra, egyebekre – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adataiból. A külföldre utazók jelentős részének azonban már nem kérdés, hogy érdemes-e utasbiztosítást kötni.

Azt azonban kevesebben tudják, hogy pontosan mire is fizet egy utasbiztosítás, így előfordul, hogy baj esetén az utazók nem igényelnek kártérítést, pedig jogosultak lennének rá.

Egy utasbiztosítás fedezheti többek között egy balesetnél a mentés költségeit (például a helikopteres szállítás díját), az extrém sportolás következtében felmerülő ellátást, szükség esetén a családtagok kiutazásának és szállásának a költségét, az esetleges kórházi önrész, vizitdíj és a kórházi napidíj összegét, a magánkórházi ellátást, de a gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök árát is – közölte a Vienna Life Biztosító.

Ha csődbe menne az utazási iroda

Egy betegség vagy egy baleset miatt pedig könnyen előfordulhat, hogy meghiúsul vagy előbb véget ér az utazás, így az utazó nagy valószínűséggel elbukja a már kifizetett szolgáltatások, programok árát. Kivéve, ha volt utasbiztosítása, az ugyanis megtérítheti többek között a repülőjegy és a fel nem használt utazási napok (például a szállás) költségét, az autóbérlés, a turisztikai program, a körutazás díját vagy síelés alkalmával a síbérlet árát is.

Az ügyfelek akár az utazási iroda csődje esetén is számíthatnak biztosítójukra, amely a megszakított utazás kapcsán például díjvisszatérítéssel, illetve a telefonköltségek megfizetésével tud hozzájárulni a kárenyhítéshez – teszi hozzá Szabó Tamás.

Ha elveszne a poggyászunk vagy késne a repülőnk

2015-ben 23 millió poggyász veszett el a világ repülőterein, azaz minden ezer utasra 6,5 darab ilyen bőrönd jutott. Ugyanígy foghatjuk a fejünket a légitársaságok járatainak késése, törlése és túlfoglalása miatt is: az elmúlt 5 évben ezek 297 ezer magyar utas életét keserítették meg, akik 2300 járaton utaztak – írja a Vienna Life Biztosító.

Ha eltűnik a bőrönd, arra számíthatunk, hogy a biztosító egy adott keretig téríti a személyes tárgyaink értékét, míg a csomagjaink 6 vagy 12 órán túli késése esetén fizetheti például a piperecikkek, egy fürdőruha vagy egy váltás ruha beszerzését. Ha pedig a járatunkkal akad probléma, általában a többletköltséget – például a szállást és az étkezést – állja.

Forrás: www.vg.hu

CLB TIPP: Ne bízza a véletlenre, hasonlítsa össze és válassza ki az Önnek megfelelő utasbiztosítást! Utasbiztosítás kalkulátor >>

Mit tegyünk, ha külföldön eltűnnek az irataink?
2017 július 19.
Kategória:
Utasbiztosítás

Mit tegyünk, ha külföldön eltűnnek az irataink?

Külföldön járva sok minden megeshet velünk. Elveszíthetünk ezt-azt, de olyan is gyakran előfordul, hogy kirabolnak bennünket.

Csokorba szedtünk néhány fontos tanácsot, melyekkel megelőzhető a baj, vagy ha már bekövetkezett, csökkenthető a tortúra és a kár mértéke.

Biztosítás

Ha azt hisszük, érdemes megspórolni az utazási biztosítást, nagyot tévedünk. A legtöbb közepes biztosítás ugyanis nem csak a kárt téríti, hanem az elveszett okmányok újra kiváltásának költségét is

Másolat készítése az iratokról

Utazás előtt ( de itthon is, amúgy) érdemes egy másolatot őrizni a legfontosabb iratainkról. Elvesztésük, vagy rablás esetén ugyanis sokkal könnyebb úgy intézkedni, hogy az iratok sorszáma és az azon szereplő adatok pontosan megvannak.

Az iratok tárolása

Soha ne hagyjuk magára az iratainkat jól látható helyen még akkor sem, ha csak épp a benzinkúton ugrottunk be fizetni. Leggyakrabban ugyanis ilyenkor tűnnek el ezek.

Bejelentés

Ha már megvan a baj külföldön a konzuli tisztviselőnél három napon belül jelenteni kell az iratok eltűnését. Ez egyrészt amiatt fontos, nehogy visszaélhessenek az iratainkkal, másrészt csak így fizet a biztosító.

Hazaút

Okmányok nélkül nem utazhatunk, ezért külföldön az elsőszámú segítségünk a konzul. Őt kell felkeresni, ha például elveszítjük, vagy eltulajdonítják útlevelünket, személyi azonosító igazolványunkat vagy vezetői engedélyünket. Már utazás előtt érdemes tehát tájékozódni, hogy a fogadó országban hol található a legközelebbi konzulátus. Ha semmilyen utazásra alkalmas okmánnyal nem rendelkezünk, kérelemre a konzul hazatérés céljából legfeljebb hat hónapig érvényes ideiglenes magánútlevelet állít ki.

Amint hazaértünk, kérjünk új okmányokat valamelyik Kormányablakban.

Forrás: www.alon.hu

Olcsóbb casco, kevesebb baleset
2017 július 19.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Kötelező biztosítás, Casco biztosítás

Olcsóbb casco, kevesebb baleset

Sokkal többször lépik túl a sebességkorlátozást az autósok, ha melegebb az idő. A közlekedésbiztonság azonban javítható az új technológiák segítségével: a közúti balesetek száma akár ötven százalékkal mérsékelhető lenne a járművek közötti kommunikációval és a telematikai megoldásokkal. Sőt, a casco biztosítások díja 25-35 százalékkal is csökkenhetne.

Túl vannak a hárommilliomodik kilométeren a K&H Biztosító telematikai projektjének sofőrjei. A tavaly nyáron indult, a közlekedésbiztonság fokozását célzó projektben az autósok vezetési magatartásáról gyűjtenek adatot. Az eddigi részeredmények szerint a sofőrök összesen 3,007 millió kilométert tettek meg 428 autóval és 496 ezer vezetési hibát vétettek.

Megugrott a gyorshajtások aránya

A vezetési hibák között 43 százalékos aránnyal az első helyen végzett a gyorshajtás, ráadásul ez az arány tavaly novemberben még csak 33 százalékos volt. „Az adatokból az is kiderül, hogy az autósok melegebb időjárásnál sokkal könnyebben lépik túl a sebességhatárokat. Januárban ugyanis öt gyorshajtás jutott száz kilométerre, míg májusban már kilenc, azaz közel duplájára nőtt. Ráadásul a gyorshajtások 8,5 százalékánál a sofőrök a megengedettnél 30 km/h-val lépték túl a sebességhatárt” – emelte ki Kaszab Attila, a K&H Biztosító vezérigazgató-helyettese és a társaság nem-életbiztosítási vezetője.

A szakember hozzátette: a telematikaprojektben részt vevő autósokat egy 100-as skálán biztosítási kockázatok szempontjából is értékelték, a legmagasabb értéket elérő autósok számítanak a legkörültekintőbbnek. Közlekedésbiztonsági és biztosítási szempontból az is lényeges, hogy a sofőrök többsége 40 és 70 pont között van. A legtöbb, jelenleg 131 autós például 60 pontot ért el, és mindössze 11 autós produkált 80 pontnál magasabb értéket.

A KSH hivatalos adatai szerint az idei első negyedévben éves szinten tíz százalékkal csökkent a személysérüléses közúti balesetek száma, ugyanakkor a halálos áldozatok száma hat százalékkal nőtt. Ezen belül húsz százalékkal emelkedett az olyan halálos balesetek száma, amelyek a járművezető hibájából, a nem megfelelő sebességből adódtak. A közlekedési szabálysértések közül a gyorshajtás volt a leggyakoribb. Az idén a K&H a kötelező felelősség-biztosítások körében átlagosan 251 ezer forintot fizetett ki egy-egy káreseményre, a cascónál pedig közel 263 ezer forintos volt az átlagos kárösszeg.

A technológiai forradalom hozhat javulás

A K&H Biztosító a közlekedésbiztonság javítása érdekében indította el tavaly a telematikai projektjét, amelynek során az autósok vezetési magatartásáról gyűjtenek adatokat. Az informatika és a telekommunikáció ötvözésén alapuló telematika, valamint az internet of things (dolgok internete) teljesen átalakíthatja a közlekedést, ezen belül a járműbiztosítások piacát is.

Kaszab Attila szerint a telekommunikációt és az informatikát ötvöző telematikával rengeteg adatot lehet gyűjteni a sofőrök magatartásáról és ezen keresztül biztonságosabbá tehető a közlekedés. A legfrissebb mértékadó előrejelzések szerint a közúti balesetek száma akár ötven százalékkal mérsékelhető lenne járművek közötti kommunikációval és telematikai megoldásokkal. Így biztonságosabbá tehető a közlekedés. A balesetek számának csökkenése, ezen keresztül a kárösszegek mérséklődése mellett a sofőrök számára alacsonyabb biztosítási díjakat is eredményezhetnek ezek a megoldások. A telematika segítségével követett, bizonyíthatóan körültekintően és biztonságosan közlekedő sofőrök esetében a casco biztosítások díja jelentősen, akár 25-35 százalékkal is csökkenhet.

Forrás: www.profit7.hu

CLB TIPP: Hasonlítsa össze Ön is a biztosítók kötelező és casco ajánlatait kalkulátorunkban! Gépjárműbiztosítás kalkulátor >>

Kárbejelentés és biztosítás lépésről, lépésre
2017 július 18.
Kategória:
Lakásbiztosítás

Kárbejelentés és biztosítás lépésről, lépésre

Újra és újra kiderül, hogy sokan nem tudják, mit tartalmaz a biztosításuk, vagy hogy mit kell tenni akkor, amikor már bekövetkezett a kár, ezért a Mabisz szóvívője a viharkárok mellett ismertette a kár bejelentésének menetét is.

Több ezer bejelentést kaptak a biztosítók a múlt heti Ítéletidő miatt, a két napon át tartó szélsőséges időjárás által okozott kár az első becslések szerint akár elérheti a félmilliárd forintot is. A Mabisz gyors felmérése szerint lakásonként átlagban 125 ezer forintos kár keletkezett, de voltak több száz ezres káresetek is, főleg abban az esetben, amikor egész tetőtereket vitt el a magával a viharos szél.

Gilyen Ágnes, a Mabisz szóvivője a közmédia stúdiójában elmondta: a péntek késő reggeli adatok szerint 6 ezer kárbejelentés érkezett az egy hete történt orkánerejű szél és a hatalmas mennyiségű csapadék következményeként, ezek összesített összege 500 millió forint.

Azt kiemelte, hogy egy ház esetében óriási összegű kár keletkezett, 15 millió forint értékben, aminek a felmérése éppen péntek délutánra fejeződött be. Ez is mutatja, tette hozzá Gilyen Ágnes, hogy nagy volt a szórás a károk tekintetében, hiszen kis összegű károk is keletkeztek.

Ha megtörtént baj…

A Mabisz szóvivője ismertette, mi a teendő a kár bekövetkeztekor. Szerinte az nagyon fontos, hogy ha kár keletkezik, akkor mindenképpen a további károk megelőzése az elsődleges feladat, így pl. tető sérülésénél a sérült cserepeket levenni, és a tetőteret fóliával lefedni.

Ezután jöhet a kár bejelentése, valamint a fotódokumentáció készítése, és az is fontos, hogy a sérült cserepeket el kell tenni addig, amíg a kárszakértő meg nem érkezik, azok ugyanis nagyban segítik őt a káreset rekonstruálásában – emelte ki Gilyén Ágnes. A kárfelmérő megérkezésekor a biztosító ad egy árajánlatot, vagy már ott helyben kifizeti a kárt – magyarázta el a Mabisz szóvivője a biztosítók által követett gyakorlatot.

Mindig elegendő kárfelmérő van

A legtöbb kárról Budapestről és Somogy megyéből számoltak be, de a Balaton déli partjáról is jelentős károkról számoltak be a biztosítók munkatársai – közölte a Mabisz szóvivője.

Mint elmondta, ha „minden flottul megy”, akkor a kár típusától függően akár egy napon belül, órák alatt kifizetik a kár összegét. Ha dokumentációt kell készíteni, és dönteni kell árajánlatról, akkor ez hosszabb folyamat is lehet – fogalmazott.

Gilyén Ágnes szerint a biztosítók ilyen nagyszámú kárbejelentés esetén a biztosítók átcsoportosítják a kárfelmérő szakembereiket a legtöbb kárral érintett területre.

Forrás: www.hazesotthon.hu

Sokan kidobott pénznek tartják a biztosításra kifizetett összeget
2017 július 17.
Kategória:
Utasbiztosítás

Sokan kidobott pénznek tartják a biztosításra kifizetett összeget

Itt a nyaralási főszezon, a legtöbben már meg is tervezték az idei vakációt, és a szállást is lefoglalták, már csak a napokat számolják az indulásig. De mi a helyzet az utasbiztosítással, elegendő az Európai Egészségbiztosítási Kártya, vagy váltsunk külön biztosítást a nyaralás idejére?

A statisztika alapján minden évben több százezren váltják ki az Európai Egészségbiztosítási Kártyát, azonban a szakemberek szerint sokan nincsenek tisztában azzal, pontosan milyen helyzetekben nyújthat segítséget ez a kártya.

Lapunk kérdésére Pandurics István, az Ikarosz Utazási Iroda ügyvezetője arra hívta fel az utazók figyelmét, hogy mindenképpen kössenek utasbiztosítást is a kék kártya mellé, akár csoportos utazáson vesznek részt, akár egyénileg indulnak nyaralni, mert a kettő jól kiegészíti egymást.

Az elmúlt csaknem harminc év tapasztalatai alapján mondhatom, hogy számtalan olyan kisebb-nagyobb balesettel találkoztunk, amikor az utasnak nem volt biztosítása, ezért saját zsebből kellett fizetnie a kórházi ellátás, ápolás, szállítás több százezer, illetve millió forintos költségeit. Ezzel szemben például egy tíznapos görögországi nyaralás esetében mindössze 4500 forint körül van a biztosítás összege. Ennek ellenére több utasunk is a nyaralásból hazaérkezve azon a véleményen volt, hogy ezt az összeget kidobott pénznek érzi. Ugyanakkor akit egy súlyos napégés után ingyen kezeltek a kórházban, vagy tengeri sünbe lépett, és szintén a kórházban kötött ki, vagy az apartman lépcsőjén eltörte a lábát, illetve elesett a bérelt motorral, már más véleményen volt.

Az utasbiztosítás megkötésénél figyeljünk arra, ha extrém sportot választunk a nyaralás alatt, hogy az beletartozik-e a biztosításba, vagy sem. Ha nincs benne, érdemes külön összeget szánnunk erre is.

Nem mindig nyújt fedezetet a költségekre a kék kártya

Nem helyettesíti az utasbiztosítást az Európai Egészségbiztosítási Kártya, a plasztiklap előnyei ugyanis korlátozottak, bár feljogosít az orvosi ellátásokra, de csak olyan szinten, amit egy helyi biztosított is megkapna az adott országban. Ez azt jelenti, hogy az egyenlő bánásmód elve alapján ezzel a kártyával a magyar beteg például egy ausztriai tartózkodás esetén azt az ellátást veheti igénybe, amelyet az osztrák biztosított is megkap közfinanszírozott szolgáltatónál. Az adott tagállamban biztosítottak által is fizetendő önrészre, kötelező hozzájárulásokra a kártya nem nyújt fedezetet. Ugyanakkor betegség és baleset esetén csak közfinanszírozott szolgáltatóhoz lehet fordulni, a magánegészségügyi szolgáltatóknál a kék plasztiklapot nem fogadják el. Hazaszállítás esetén szintén nem téríti meg a díjat az kék kártya.

Forrás: www.bama.hu

CLB TIPP: Ne felejtsen el Ön se utasbiztosítást kötni utazása előtt! Utasbiztosítás kalkulátor >>

Támadnak a szupercellák: te hogyan védekezel a károk ellen?
2017 július 17.
Kategória:
Lakásbiztosítás

Támadnak a szupercellák: te hogyan védekezel a károk ellen?

Idén is megérkezett a viharszezon, s a tapasztalatok alapján ebben az évben is jellemző, hogy az egyre intenzívebbé váló viharok, zivatarok, jégverések, villámlások jelentős károkat okoznak a vagyontárgyakban. De vajon az emberek menyire készítik fel otthonukat erre a viharos időszakra?

A Groupama Biztosító megbízásából az NRC Marketingkutató és Tanácsadó Kft. által készített reprezentatív kutatásból kiderült, hogy a legtöbben rendkívül tudatosak ezen a téren: a válaszadók 91%-a megteszi a szükséges óvintézkedéseket − például védett helyre viszi a teraszon, erkélyen hagyott tárgyakat, ha vihar várható. Ugyancsak sokan, ötből négyen áramtalanítják a nem használt elektromos készülékeiket, így a tévét, mikrohullámú sütőt, asztali lámpát is kihúzzák a hálózatból, ha hosszabb időre mennek el otthonról.

Nyáron természetesen sokan alszanak nyitott ablaknál, jó időben a megkérdezettek 83%-a nyitja ki éjszakára az ablakot. A házat, lakást úgy érdemes azonban elhagyni, hogy a szellőztetésre nyitva hagyott nyílászáról becsukásáról is gondoskodunk. Szerencsére csupán a válaszadók ötöde mondta azt, hogy előfordul, hogy nyitva hagyja az ablakokat akkor is, ha elmegy otthonról.

Bíztató, hogy az emberek ennyire elővigyázatosak, szükség is van erre, hiszen új jelenség a viharok egyre hevesebb lefolyása.

Tavaly nyáron megszaporodtak a szupercellák, és arra is volt példa, hogy egyetlen éjszaka alatt 140 ezer villámcsapás történt.

A viharok intenzitása idén is hasonló: a tegnapi extrém erősségű, néhol 157 km/h-s széllel átvonuló vihar a közlekedésben is fennakadásokkal járt, sőt személyi sérülést is okozott, és az előrejelzések szerint a mai napon is előfordulhatnak akár 90 kilométer/órás széllökésekkel és jégesővel járó heves zivatarok - hívta fel a figyelmet dr. Máhig Attila, a cég szolgáltatási ügyvezető igazgatója.

Az országra tegnap lecsapott nagy erejű vihar után jelentős kárbejelentési hullámra számít a biztosító társaság. A második legtöbb lakásbiztosítási szerződést kezelő biztosítótársaság becslése szerint akár 2-3000 kárbejelentés is érkezhet a hét eleji extrém időjárás miatt. A heves széllökések, felhőszakadások, villámárvizek által okozott károk területi eloszlásáról még nincsenek pontos információk, de látható, hogy az ország jelentős területén keletkeztek károk. A biztosító kárszakértői azonnal megkezdték a károk felmérését, a legutóbbi események szempontjából egyelőre kiemelten érintett területnek bizonyul a Balaton térsége és Budapest.

Forrás: www.penzcentrum.hu

Rémálommá vált a hétfő a biztosítóknak: itt vannak a számok
2017 július 14.
Kategória:
Lakásbiztosítás, Kárrendezés

Rémálommá vált a hétfő a biztosítóknak: itt vannak a számok

Szerda reggelig több mint 580 meteorológiai kárbejelentés érkezett az Aegonhoz a hétfői országos vihart követően. Az ügyfelek által becsült kárösszeg közel 93 millió forint, az átlagkár 159 ezer forint. A legtöbb bejelentés Budapestről és Siófokról érkezett. Ugyanezen esemény miatt 200 kárbejelentés érkezett a K&H Biztosítóhoz, azonban náluk a károk átlagértéke csak az 50 ezer forintot haladta meg.

A heves esőzéssel érkező viharos időjárás országszerte jelentős károkat okozott. A K&H Biztosító összegzése szerint kedd reggel óta 207 kárbejelentés érkezett a társasághoz. A károk becsült értéke összesen 10,3 millió forint, így az egy káreseményre jutó átlagos kár értéke több mint 50 ezer forint.

A K&H Biztosító adatai szerint 2017-ben eddig a viharokhoz, nagy esőzésekhez kapcsolódóan a lakás- és vagyonbiztosításokhoz köthetően összesen közel 4000 kárbejelentés érkezett, ezen belül a lakásbiztosításoknál átlagosan 47 ezer forint volt a tényleges károk értéke. A leggyakoribb káreset idén az eddigi tapasztalatok szerint a viharkár volt.

Az Aegon Magyarország adatai szerint elsősorban a fővárosban és a Balaton környékén okozott nagy károkat a hétfő éjszakai vihar. A legtöbb bejelentés Budapestről (118 db) és Siófokról (74 db) érkezett a biztosítóhoz. Szerda reggelig összesen több mint 580 meteorológiai kárt jelentettek az ügyfelek, de a biztosító szakemberei számítanak rá, hogy ez a szám emelkedni fog. A károk többsége viharkár (283 db), de sok a jégverés (96 db) és a felhőszakadás (70 db) miatti bejelentés is.

Az ügyfelek által becsült kárösszeg közel 93 millió forint, az átlagkár 159 ezer forint.

A napokban további viharok várhatók, ezért az Aegon szakemberei azt javasolják, mindenki figyelje az időjárásjelentést, valamint a katasztrófavédelem, a meteorológiai szolgálat és a helyi önkormányzat oldalait, hiszen ott a legfontosabb híreket és tanácsokat gyűjtik össze a hivatalos szervek.

Forrás: www.penzcentrum.hu

Robogóra is kell kötelező?! – Sokan még ezt sem tudják, vagy nem is érdekli őket
2017 július 14.
Kategória:
Kötelező biztosítás

Robogóra is kell kötelező?! – Sokan még ezt sem tudják, vagy nem is érdekli őket

A biztosítók szövetsége szerint a robogósok alig 15-20 százaléka fizeti ki a pár ezer forintos díjat.

A nyári időszakban évről évre egyre több robogó jelenik meg a hazai utakon. Jelenleg már több mint félmillió robogó üzemel az országban, ezeknek mintegy 55 százalékára kötöttek már valaha kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást (kgfb). Ugyanakkor a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetségének (FBAMSZ) becslése szerint mindössze 15-20 százalékuk után fizetik ki rendszeresen az átlagosan évi 3 ezer forintnyi díjat. A mulasztók az évi néhány ezer forint spórolásával sokat veszíthetnek: rendőri igazoltatás során büntetés jár a mulasztásért, ugyanakkor károkozás esetén átlagosan 350 ezer forintnyi átlagos kárösszeget kell saját zsebből kifizetniük.

„Sok esetben a tulajdonosok sem tudják, hogy a segédmotoros kerékpárokra (a robogók nagy része ebbe a kategóriába tartozik) kötelező kgfb-t kötni, amennyiben azok részt vesznek a közúti közlekedésben – magyarázza Papp Lajos, a FBAMSZ Gépjárműszekciójának elnöke. – Más esetben szándékosan kerülik meg a díjfizetést, melynek meglétét (rendszám vagy más, jól látható azonosító hiányában) a hatóságok csak közúti ellenőrzés keretében tudják ellenőrizni.”

A biztosítók a robogókra rendszám híján alvázszámra kötik a kötelezőt, melynek díja általában évi 2,5-3 ezer forint közé esik. Ugyanakkor az MNB statisztikái szerint mind a 12kW alatti, mind a 13-35kW közötti teljesítménykategóriába eső motorok által okozott károk átlagos összege eléri a 350 ezer forintot, de személyi sérülés esetén nem ritka a milliós összeg sem. Fontos könnyebbség a károsultaknak, hogy amennyiben biztosítatlan robogó okoz kárt, a károkozó helyett a MABISZ Kártalanítási Számlája fizeti ki a kárösszeget, majd utólag behajtja a károkozón.

Gyakori eset azonban, hogy a károkozó robogó elhagyja a helyszínt, és ilyenkor utólag szinte lehetetlen az elkövető beazonosítása. Mind ezen, mind a biztosításkötési arányon jelentősen javítana egy olyan rendelkezés, amely kötelezően rendszámmal látná el a robogókat is. A forgalomba helyezés és kivonás lehetőségével sikerülne kiszűrni azokat a robogókat is, amelyek tulajdonságaik alapján (50 cm3 feletti motortérfogat) már nem is a segédmotoros kerékpár kategóriába tartoznak, vagyis a kötelező megfizetése mellett esetükben első forgalomba helyezéskor regisztrációs adót is fizetni kell, emellett használatukhoz külön motoros jogosítványra is szükség van.

Forrás: www.hvg.hu

CLB TIPP: Robogóval rendelkezik? Hasonlítsa össze Ön is a biztosítók KGFB ajánlatait kalkulátorunk segítségével! Kötelező biztosítás kalkulátor >>

Vihar: három nap alatt 4 ezer kárbejelentés érkezett a biztosítókhoz
2017 július 13.
Kategória:
Lakásbiztosítás, Kárrendezés

Vihar: három nap alatt 4 ezer kárbejelentés érkezett a biztosítókhoz

2017. július 10-12-e között több, mint 4000 időjárás okozta kárt jelentettek be a biztosítókhoz, s ezek előzetesen becsült értéke megközelíti a 500 millió forintot – tette közzé a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

A július 10-ével induló héten, a hétfői és a keddi viharokat követően csaknem 4000 kárbejelentés érkezett a biztosítókhoz. A jelenlegi adatok szerint egy-egy ingatlanban átlagosan 125 ezer forint összegű kár esett. Ugyanakkor nagy a szórás, vannak több száz ezer forint összegű káresetek is, amely esetekben elsősorban az ingatlanok tetőszerkezete sérült meg.

  • A bejelentések többsége – mintegy 60 százaléka – a vihar, illetve az orkán erejű szél okozta károkra vonatkozott.
  • A vihar mellett súlyos gondokat okoztak a villámcsapások is. A villámcsapások elsődleges hatása következtében kialakuló tűzről, illetve a villámcsapások másodlagos hatása, az elektromos készülékekben esett károkról is folyamatosan érkeznek a bejelentések.
  • Több településen súlyos fennakadást okozott a vihar az áramszolgáltatásban, mivel az erős széllökések miatt kidőlt fák kárt tettek a vezetékekben, a villanyoszlopokban.
  • A társaságoknál a második-harmadik leggyakoribb kár a jégverés, illetve a tetőbeázás volt.
  • A jelenlegi adatok alapján a legtöbb bejelentés Budapestről, Pest megyéből, illetve Somogy megyéből érkezett.

A biztosítók felhívják a figyelmet arra, hogy a magyarországi termékfejlesztés kedvező irányának köszönhetően + az elemi károk kockázatai, a vihar, a felhőszakadás, a jégverés, az árvíz és a földrengés része az alapbiztosításoknak. Magyarországon egy megfelelő összegre biztosított ingatlan, egy alapbiztosítással a legsúlyosabb katasztrófakárok esetére védelemmel rendelkezik.

A hazai lakásbiztosítási díjak nemzetközi összehasonlításban alacsonyak: egy átlagos méretű magyarországi ingatlan éves szinten mintegy 29 ezer forintért – havi 2416 forintért – biztosítási védelemmel rendelkezhet. Emellett egyre többféle – felelősség-, baleset-, áramkimaradás miatti kárra szóló, kisállatokra vonatkozó, kerékpár ellopása esetén fizető stb. – kiegészítő biztosítás köthető az ingatlanbiztosítások mellé.

A Magyar Biztosítók Szövetsége és a Magyar Nemzeti Bank adatai szerint 2016 végén 3,122 millió lakásbiztosítási szerződést kezeltek a hazai biztosító társaságok. A Központi Statisztikai Hivatal által nyilvántartott, mintegy 4,4 millió magyarországi ingatlant tekintve a lakóingatlanok mintegy 73 százaléka rendelkezik biztosítással. A lakásbiztosítási piacot 13 biztosító 85-féle terméke alkotja, közülük 37-féle típusú szerződés ma is elérhető.

Forrás: www.24.hu

Oldalak